Árverési kisokos

Mi az árverési tétel?
  • valamely követelés fedezetéül záloggal terhelt zálogtárgy, amivel kapcsolatban a felek közös értékesítésben állapodtak meg;
  • olyan vagyontárgy, amely zálogjoggal megterhelésre került, és ezen zálogtárgyat megállapodás alapján a zálogjogosult vagy az általa megbízott személy bírósági végrehajtás mellőzésével értékesítheti
  • a vagyontárgy felett rendelkezési joggal bíró Ügyfél a Társaságot árverési értékesítéssel megbízta.

A fenti jogosultságokat illetve tulajdonviszonyt az árverést kérőnek eredeti okiratokkal kell igazolnia.

Mi szükséges az árverés előkészítéséhez?
  • az Üzletszabályzathoz csatolt Kísérőjegyzék-nyomtatvány kitöltése, és annak cégszerű aláírásával, a szükséges mellékletek csatolása;
  • Társaságnak az Ügyfelet minden lényeges, a szerződést érintő információról tájékoztatnia kell.

A Társaságot szerződéskötési kötelezettség nem terheli, azt adott körülmények esetén megtagadhatja.

Mit tartalmaz az árverési hirdetmény?
  • amennyiben a Társaság az árverést vállalja, abban az esetben az árverést hirdetmény formájában közzéteszi, a közzététel előtt meg kell tennie a szükséges értesítéseket, melyek az Üzletszabályzat Folyamat Leírás mellékletében kerültek részletesen szabályozásra;
  • a hirdetményt közösen elfogadott heti/napilapban, szükség esetén országos napilapban és a Társaság honlapján kell közzétenni;
  • az árverési hirdetményben az Általános Üzletszabályzatban meghatározott adatokat kell feltűntetni. az Árverező (Társaság) adatain kívül:
Ingatlan Ingóság Követelés, vagy jog
ingatlan-nyilvántartásban rögzített adtok tétel jellemzése, leírása tétel jellemzése, leírása
lakott vagy beköltözhető hol tekinthető meg követelés, vagy jog kötelezettje, összege, jogcíme
megtekintés feltételei mikor tekinthető meg
árverés helye, ideje,
árverési tétel kikiáltási ára
részvétel feltételei
bánatpénz, részvételi díj összege, megfizetés módja,
ajánlati kötöttség ideje
Hogyan alakul ki a kikiáltási ár?

Általános szabályként az árverési tétel kikiáltási ára a végrehajtást kérő által a Társaság rendelkezésére bocsátott, illetve a Társaság által beszerzett értékbecslésben meghatározott ármeghatározás alapján kerül meghatározásra.

Kik lehetnek az árverésen résztvevők?
  • jogi személyiség nélküli társaság,
  • jogi személyiséggel rendelkező társaság,
  • cselekvőképes, nagykorú magánszemély,
  • aki a részvételi díjat és bánatpénz megfizette.

A meghatalmazást közokiratba, vagy ügyvéd által ellen jegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, illetve a képviselőknek hivatalos okiratokkal kell igazolniuk magukat, ennek hiányában az árverésből kizárhatóak.

Az árverésen részt vehet, aki a részvételi díjat és a bánatpénzt legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt megfizette. (Részletesen ld. a Díjjegyzékben). A bánatpénz sikeres árverést követően a vételárba beszámításra kerül, a többi résztvevőnek visszajár. Elveszti a vevő a bánatpénzt, ha az adásvételi szerződést nem köti meg, vagy fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Az árverési vevő nem tarthat vissza/nem számíthat be a vételárba követelésének kielégítéséhez szükséges összeget.

Mi történik az árverésen?
  • az árverést a Társaság által megbízott magánszemély vezeti (árverési vezető);
  • az árverés megnyitásakor ismerteti a közzétett adatokat, és kéri az ajánlatokat;
  • addig kell folytatni az árverést, amíg ajánlatot tesznek;
  • árlejtésre illetve áremelésre a vezető a Díjjegyzék szerinti licitlépcsők szerint jogosult;
  • ha nincs további ajánlat, a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után a vezető leüti, és kijelenti, hogy a legmagasabb összeget ajánló az árverési tárgyat megvette.
Mi történik az árverés után?

Az árverés körébe vont vagyontárgy tulajdonjogának megszerzése a jogszabályokban meghatározott alaki követelmények betartásával, adásvételi szerződés aláírásával történik. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az árverésből befolyt vételárat - annak kézhez vétele esetén - az árverési elszámolás elleni kifogásolási időszak lejártát követő 3 banki napon belül az Árverező teljes egészében az árverést kérő részére kiadja, vagy átutalja.

Mikor sikertelen az árverés?

Az árverés sikertelen, ha nem tettek vételi ajánlatot, illetőleg ha a legmagasabb vételi ajánlatot tevő vevő nem köt adásvételi szerződést, valamint akkor, ha az árverési vevő nem fizette be, illetőleg utalta át határidőn belül a teljes vételárat.

Hogyan zajlik a birtokbaadás?

A vevő az adásvételi szerződésben leírt vételár teljes megfizetésének napján szerzi meg az árverési tétel tulajdonjogát. A részletes birtokbaadási eseteket az Általános Üzletszabályzat tartalmazza.

Milyen költségek merülhetnek fel?

A díjak, illetve jutalékok meghatározásának módját részben jelen üzletszabályzat, részben a közzétett hirdetmények - Díjjegyzék-, a kamatok, díjak, illetve jutalékok, valamint költségtérítések mértékét és esedékességét az adott szolgáltatásra irányadó kölcsönösen elfogadott szerződések, megállapodások határozzák meg. Az árverező Társaság a Díjjegyzéket jogosult egyoldalúan megváltoztatni.